Munkanapló - Thrilling napjaim a közigazgatásban

Gondoltam, elmondom, milyen szépen is megy egy ilyen közös megegyezés, milyen levegősen tölt ki egy szatyrot három év még így is nagyvonalúan szelektált gyűjteménye, és milyen túláradó érzés volt kirángatni abból a kibaszott névtáblából a nevem, de van itt egy sokkal érdekesebb fejelmény.

Az utamat egyengető kozmikus erők működése már abból is nyilvánvaló volt, hogy a búcsúzóul behisztizett a számítógép, és hiába nyomogattam a resetet és az F8-at a vakolattörmelék és a döglöttlégy-szar alatt turkálva, nem indult el a windows. Olyan szomorú ez. Igazán, hát ezzel várjuk az utódunkat?! Aki(-nek a főnöke) olyan szorgalmas, hogy már a felmondási időm előtt egy hónappal beköltöz(tet)ik?! Piha, bazmeg. Rohadt kis számítógép, mindig is szerettelek.

Nade: az igazi kozmikum még csak most jön. Aláírtam ugyanis a levelet, aztán aláírtam azt is, amin helyesek voltak az adatok, és akkor működésbe lépett az információ helyes áramoltatási mechanizmusa. Először még csak vicces tartalmú leveleket kaptam, amiket akár direkt is, hiszen értem a viccet, ez mindenki számára tiszta sor, utána azonban jött a zaftja is. Üzenetek, ki hívjon kit, ki mikor jön, aztán végre konkrét anyagok is, a főnöktől, első verzióban. Hogy miként, azt senki nem érti, mert a címzettek között az én nevem nyomokban sem szerepel.  

Szóval, mennyit kérjek?

 

 

s_anna | 11:41

Olyan is van, hogy nincs s. k. Pedig azt hittem, ha az egyik főnököm küld a másiknak ezzel az instrukcióval, általam, akkor az működhet. Ó, nem. Öt másik ember bevonására volt szükség, és amikor gyorsítandó a folyamatot harmadszor is elmondtam, hogy tud róla, várja, lefagytak a mosolyok. Ismét elmenekültem ekkor, és futás közben a közös megegyezést forgattam a számban.

s_anna | 21:43

(A házon kívül is vannak ideillő történetek:

Kedd délután telefonálgattam itthon, amikor hirtelen csöngettek. Itthoni telefonálgató ruhában voltam, úgyhogy eltelt egy kis idő, mire elértem az ajtóig. Akkor két fehéringes-feketenadrágos egyént láttam osonni a másik oldalon.

- Elnézést, Önök csöngettek?

- Igen, jónapot kívánok! -- szökellt vissza az egyik nyakkendőtlen. -- Olcsóbb telefonálási lehetőséget kínálunk, akár 25%-kal is csökkentheti a számláját. Ha kihoz egy T-comos számlát, megmondom, mennyivel lehet olcsóbb. -- már ha magam nem tudnám kiszámolni, mennyi a 25%, vagy mifasz?

- Köszönöm szépen, nem érdekel minket ez az opció.

- Opció? Opcióó?!

A buszon utazó férfi, aki a másik eset főszereplője, biztosan tudta volna, mi az az opció, ő ugyanis, miután kitöltötte a lottó-szelvényét az aktatáskája fedelén, előrántotta az aktuális (esetleg a jövő héttől aktuális) CBA-katalógust, bepattintotta a golyóstollat, és szisztematikus ikszelgetésbe kezdett. Voltak áruk, amiket rögtön, gondolkodás nélkül, mélyen szántva a papírt jelölt meg (Hofbrau döbözös sör a címlapon), de voltak bizony olyanok is, ahol hezitált kicsit, tétova iksz köré felbátorodott kört róva (500 g-s Ráma harmónia). Gátlástalanul vigyorogva tanulmányoztam az aktust, miközben kiscsimpánzként himbálóztam fölötte, a hegyi járatokon ugyanis mindig streetracing bajnokok a sofőrök, a k. a.)

Különben kedden is voltam az impotens intézmény-nyúlványban, de annyira elvárásaimnak és tapasztalataimnak megfelelően hozták magukat, hogy le se írom már, csak a vécét, amelyben kilincs, retesz, bármi helyett egy műanyag spárga segítségével biztosították, hogy ne az előtérben pisiljenek a kedves kollégák. Ha belekapaszkodtam a szebb időkről árulkodó lyukakba fűzött madzagba, nemcsak, hogy becsukódott az ajtó, de a combizmaimat is kímélhettem. Bazmeg.

 

 

 

s_anna | 9:38

Csütörtökön aztán bejutottam a szűkpupillájú fajvédőnőhöz. A két szerdáról hiányozó nyomtatvány is a kezemben volt már, a britpopper személyzetistől szereztem. A ház szépe ő, minden második körme hosszú, ceruzanadrágja fölé hasonlóan csíkozott pamutsztreccs inget húz. Viszont kedves.

Csak a számítógépes rendszer, az baszik be, hiába rohangászom igazi kis köztisztviselő Merkúrként a városszerte duzzadó intézmény-nyúlványok között, a tollaimat kihúzkodják, és hasznavehetetlen sorszámokkal dobnak fejbe.

(És mindig elfelejtem, amit ide akarok írni, azért ilyen szar. Veszek noteszt.)

Mondjuk Lujziknál háromszor is voltam egy héten belül. Reménykedik, hogy visszatérek én is, és nem csak ő bűnhődik hatkor a kapuban. "Rég láttalak, szabin voltál?" (Bazmeg, megismert.) "Nem, öö, csak nem nagyon jöttem b..le." Na, ezen jót pironkodtunk mind. Ő, hogy minek próbál kedves lenni, mikor utál, hisz én is a pulton túlról jövök, én, hogy mikor lettem ennyire rendszerkomform. 

s_anna | 21:25

Ja, kérem, harcolni így is lehet.

Megígértem, bejöttem. Hiába, csörtettem biggyesztve, két kávéautomata az ajtóm közvetlen közelében azért nem olyan nagyon érdekes, bár nagy fejlődés, mind infrastrukturális, mind humánpolitikai vonatkozásait tekintve, (kávézni, kávézgatni?) de hát mégis, ki nem szarja le. Akkor azonban, kibukkanva a monstre gépek mögül, üresen tátongani láttam a névtáblám. Bazmeg. Pedig még ki se rúgtak. Ez itt szerintem inkább egy (plebejus-)lázadás nyoma. Ha két hónapja nem jártam erre, akkor kapjam be, a nevem se legyen kinn, még két hónap, és kioszkot rendeznek be szobámban. Addig viszont tartom az állásaimat, és a nevemmel tüntetek. Már be is töfködtem az újat.

Különben, amíg megnyitotta az állásban kissé megvetemedett gép a wordöt, gondoltam, megnézem a 16-ost. A szappan zöldebb lett, a papír puhább, a deszkát azonban még mindig lepisálják. Biztos rázkódnak a nevetéstől.

Szívesen feláldoznám magam, és lemennék a menzára, de annyira undorítóan ragad minden betű, hogy félek, megint nem fogom kivárni a morcos doktornő rendelési idejét.  

 

 

 

s_anna | 11:51

(Na persze, mindig az én gépem a hibás. A telefon is a kocsiban volt, és soha nincs igazam, lehet, hogy feladom inkább most már.)

Lényeg, hogy ha mindent megváltoztatok a tűzfalon és a tálcát is eltüntetem, akkor tudok írni ide, ami azért fasza, csak közben már megsértődtem, meguntam és elfelejtettem, úgyhogy inkább  megígérem, hogy bemegyek élményt gyűjteni, aztán jelentkezem.

 

s_anna | 9:56

Működj! Működj! Pricc-pracc-prucc!

s_anna | 9:48

Ja, és azt hallom, hogy begyűrűzött a wellness a menzára, tonhal- és cézársaláta formájában, de állítólag visszataszítóan undi mindkettő. Fenntartás nélkül elhiszem.

s_anna | 10:20

Közben megint felkerültem egy renitencia-listára.

És ahogy ezt írtam, eszembejutott, hogy bazmeg kurvára nem mentem el csütörtökön a jóelőre beharangozott dvd-jogtár oktatásra. Feszítem, feszítem...

Szóval, nem elég, hogy korlátolt buta állat vagyok, és az is maradok most már, de még potenciálisan munkaképtelen is, hiszen azzal sem foglalkozom, hogy háromévenként elmenjek az üzemorvoshoz verbál-diagnosztikára. Mondjuk most már lehet, hogy azt is leszarom.

Abszolút destrukció.

s_anna | 10:19

Még élek. Sőt.

Láttam a civil világban is neviddel-t, de egyik sem volt olyan vicces, mint benn. A második kicsit. Edzőteremben VV Anikós Playboyra ragasztott előregyártott Ne vidd el! Helyben olvasásra! Jól megnéztem.

s_anna | 16:27

(Az is történt, hogy megint szárnyaszegett delfin lettem. Csak most a másik szárnyam szegtem túl simára. A kórházban olyanokat lehet hallani, hogy "Felvételre, vérvételre?" Meg olyat is lehet, hogy

-- Milyen jó ez a pulcsid.

-- Anya találta a garázsban.

37,8: gyógyszeres kezelés alatt. Az a szakasz, amikor Apa megtilt bizonyos dolgokat. Főleg a helyváltoztatással járókat.)

s_anna | 19:42

Napok óta akarok mindenféléről beszámolni, de mindig van valami bajom. Most pl. lázas vagyok, ami pedig szerintem nyolc éves korom óta nem. (A lázmérésre hamar rá lehet kapni. Beteg anorexiásoknak ajánlom.)

Tehát: minden feketelistán voltam már, most éppen képzetlenség miatt. Mivel ugyanis a közig. alap kötelező felkészítője nem minősül továbbképzésnek (ez logikus, elismerem, hiszen: az "az előmenetel feltétele", ehhez pedig ragaszkodom), kénytelenek voltak regisztrálni, hogy én bizony 2,5 éve nem voltam hajlandó jelentkezni egyetlen képzésre sem, ez pedig odáig fajult, hogy a főnököm (nem én, tehát...) megszegi a minőségpolitikai előírásokat. Mondjuk, a telefonon kérdőre vont illetékest arra kértem, hogy pótlólagos jelentkezés keresési szempontja a képzési idő rövidsége legyen, így két hónap múlva egyszer 4 órában fogom hallgatni a DVD-jogtár helyes használatát. Nyilvánvalóan.

Namost a következő még ennél is viccesebb: tegnap kaptam levelet, melynek tartalma szerint a minőségpolitikai előírásokat oly módon is megszegem, hogy nem vezetem az előadói munkanaplót. Vagyis a kétféle audit nem ér össze.

37,92. Csipcsirip. 

 

 

s_anna | 15:28

Hát az történt, hogy minden jól alakult, kivéve persze a Munkanaplót, aki egyévesen talán elhaláloz. Vagy mondjuk inkább, hogy tartós álomba réved. Miattam volt, a finnya okozta. Nem szerettem már egyedül üldögélni a langyos nyomasztásban. (És még a tak.nő is megsértődött rám, mert én nem szervusszal köszöntem neki, mint a papucsos, aki a jelenlétemben igen. Hogy eddig mindig magázódtunk, az nem érdekes.) Így aztán most itthonról lehet hatékonykodni, magam és a Főzelékfaló hozzájárulásával. És nem szól ránk...a házmester.

A civilek volt helyét különben szétbombázták, amíg nem jártam benn, és tegnap lángvágóval hatoltám át a porfelhőn az ajtómig, de jajj: a kulcsot a másik táskámban hagytam, így rögtön el kellett mennem nagy szőrös csizmát venni. 

Alkalomadtán be lehet azért nézni, lesz még itt ez-az.

szomcsi ez. de hát, basszameg.

 

s_anna | 16:15

(Arról nem beszélve, hogy tegnap volt egyéves a Munkanapló. Az emlékek éppoly elevenek, mintha csak ma szeretnék itt annyira.)

s_anna | 15:41

Félórája történt, hogy bekopogott és -nyitott egy meglepően jól öltözött kolléganő, és szívességet akart kérni tőlem. Megrettentem ekkor, de kiderült, hogy csak az infrastruktúra kell: le kell raknia valahol "az anyagokat", de minden ajtó zárva van, és muszáj telefonálnia egyet. Evvel a dalban mondom el...az ajtóm mindig nyitva áll.

s_anna | 13:52

Leltár update: kérdezték a papucsosok, hogy hol a hősugárzó, de nem tudtam róla számot adni. Azért megpróbálták a szervezeti egységemen keresztül is, hátha akkor bevallom. Nem, kérem, elvből nem lopok haza dolgokat. Még zsebszámológépet se, előre szólok, ezért ne kelljen külön telefonálni. 

s_anna | 13:02

Na. Ha jól időzítek, pont úgy ülhetek le a kvázi-kollégáim asztalához, hogy az ebédem közepénél változatos mentegetőzések közepette magamra hagyjanak. Empirikusan arra kell következtetnem, hogy kompromittálom őket. Alakul ez...

s_anna | 14:09

Tegnap rajtamütött a leltározó osztag. Két papucsos özönlött be a kopogásuk után rögvest, a helyi etikettnek megfelelően függetlenül a válaszomtól, ami ezúttal nem hangzott el, mivel telefonáltam, ténylegesen munkaügyben. Egyiknél volt a kék izé, másiknál a lista, és sorra bepittyegték a bútordarabokat, a táskámat felemelgették, arrébb rakták, kúsztak-másztak, lábam közé hajoltak. Kicsit tipródtak, hogy a telefonnal mi legyen, amin beszélek, de gyötrődésüket látva könyörületet mutattam, felálltam, odatartottam. Nem, a számítógépet nem. Azt külön osztag, hát akkor szervusztok.

Furcsa szagfelhőket hagytak maguk után. Alattomban jöttek elő a vonalkódok mellől még húsz perc múlva is.

 

s_anna | 13:10

Különben az látszik, ha a munkahelyünkről nézzük meg ezt itt. Persze munkaidő után volt, az is látszik.

s_anna | 16:46

Nem tudom, az elkövetkezendő napokban hogy lesz megoldva az ebédeltetésem, mert pl. csütörtökön kénytelen leszek reggel 9-től kivárni, amíg az összes A, B, F, esetleg L-betűs jól leállamvizsgázik előttem, S csak akkor fogok én sorra kerülni. Addig pont éhen halok. Fájdalom, mindent a köztisztviselőihez hasonlóan ígéretesnek tűnő tudományos kárrierért.)

(Tényleg: a házi esztéta múltkorjában 1) elcsodálkozott, hogy nekem van olvasójegyem az Akadémiaiba (erre asszem, csak bazmegoltam egyet) 2) röhögött, hogy a foglalkozás sorban a "köztisztviselő" szerepel, "mér nem egyetemi hallgató?!" Erre egész szakszerű választ adtam, miszerint "az abszolutóriummal egyidejűleg megszűnik a hallgatói jogviszony". Ráadásul ez így sokkal viccesebb. Én és a foglalkozásom emlékeim szerint disszonáns benyomást keltettünk a könyvtárosnőben, ennél többet pedig nem is akarhatok.)   

s_anna | 16:40